Sajnos egyre több az álhír

Manapság rengeteg portál foglalkozik hírekkel, és nagyon nehéz kiszűrni azokat a portálokat, akik a kattintás és egyéb hirdetési bevétel miatt úgynevezett álhíreket terjesztenek. Hogy jó pénz az álhírterjesztés, az nem is kérdés, hiszen számos példa és bizonyíték van erre. A kattintás alapú hirdetési rendszer sokak számára hozta el a gazdagságot, és vele együtt az online hirdetési birodalom kiépítését. Friss modell az álhíroldalak megjelenése, amelyek valamilyen hatásvadász címmel jelenítenek meg tartalmat, ezáltal odavonzzák a látogatókat a site-okra. A sok kicsi sokra megy elven szép összegeket lehet összeszedni ezzel a módszerrel.

A friss technikai vívmányoknak köszönhetően szinte bárhol, és bárhogyan internetezhetünk, használhatjuk gépeinket. Akár a televízió készülék előtt, akár az irodában, akár az ágyban, akár a kocsinkban ülve, de még a konyhánkban is, az internet előfizetésünktől, vagy a WiFi erőségünktől függően. A Google hirdetési platformjának segítségével, aki ügyes, és megfelelően bánik az online kampánytervezéssel, gyakorlatilag bármilyen keresésre rábírja szabadítani a saját hirdetését. Ráadásul a fejlett rendszernek köszönhetően ezektől a hirdetésektől nem is tudunk szabadulni, hiszen a remarketing folyamatoknak köszönhetően, ha egy jól összetett hirdetésre kattintunk, akkor utána folyton megjelenik nekünk ez a hirdetés. Jó példa erre, hogy ha konyhabútor ötletekre van szükségünk, akkor e keresésre előjöhet a hír: bútort dobtak ki a 9. emeletről! és már is megnyithatjuk a hírportált, aki profitálhat ebből.

De miért nem szűrik ki azokat az oldalakat, akik álhíreket terjesztenek? Jogosan merül fel a kérdés, de a válasz az, hogy azért, mert ez lehetetlen. Ezek a portálok napról-napra jönnek létre, hiszen minimális idő és energia befektetéssel, legtöbbször induló tőke nélkül megvalósítható egy ilyen ötlet. A világunkban annyi minden történik, hogy mindenről tudni és mindenről megfelelően informálódva lenni szinte lehetetlen, ezért ha egy hatásvadász címet meglátunk, lehetetlen kiszűrnünk, hogy ez valós vagy valótlan tartalmat takar. A probléma csak az, hogy egy kellően izgalmas cikk, akár több száz, vagy több ezer emberhez juthat el az interneten, akik nem biztos, hogy rájönnek, kacsa a cikk. Jó példa erre a nem túl régen kirobbant botrány, amely azzal a címmel indult, hogy „Hőségriadó miatt péntekeken nem kell dolgozni!”. Természetesen ez nem volt valós hír, hiszen a magyarországi törvények semmilyen paragrafusban nem taglalják, hogy tartós meleg esetén ne kellene megkezdeni a munkavégzést, még is voltak olyanok, akik készpénznek vették a hírt, és nem mentek be a munkahelyeikre és nem vették fel az aznapi munkát.

Szerencsére Magyarországon még kevés számban lehet találkozni olyan oldalakkal, amelyek állhírt terjesztenek. Ezek a site-ok leginkább a közösségi média felületeken terjednek, és könnyen felismerhetőek arról, hogy a leginkább figyelemfelkeltő szavaikat nagybetűkkel írják. Ellenben a Google kereső a magyarországi oldalak között, még kevés ilyennel találkozik. Ez bíztató lehet a hazai felhasználók számára és biztató lehet az itthoni hivatalos hírportálok számára is. Reméljük, hogy ez a tendencia nem változik egy hamar, és hogy, a nagy közösségi oldalak és keresőmotorok kifejlesztenek olyan megoldásokat, amelyekkel ezek a portálok előbb-utóbb teljesen kiszorulnak az online piacról.

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy ezek az oldalak is növelhetik a vásárló erőt, bár még erről nem készült kimutatás. Tudjuk, hogy a webshopok térnyerése óta a kereskedelem meghatározó része online történik, és az ilyen felületeken található termékek marketingjének legjobb eszköze az online hirdetés. Várjuk még a kimutatást, hogy az álhír portálok által generált vásárlások mekkora pénzösszegek mozgását eredményezte, azonban jelenleg ez is csak globális szinten értelmezhető statisztika lenne, hiszen országosan lebontva még valószínűleg apró számot kapnánk. Bár ezen oldalak működtetése etikátlan, még is gazdaságilag megalapozott.